Fókuszban: Az építőanyagok

Modern funkcionális anyagok az építés jövőjéért

Mindenféle építkezéshez szükségesek az építőanyagok. Az Európában építkezési céllal felhasznált anyagok mennyisége meghaladja az évi 2 milliárd tonnát, a legnagyobb nyersanyagfelhasználóvá téve ezt az iparágat. Az anyagok lényegi részét alkotják az épületeknek, amelyekben élünk és dolgozunk; az utaknak, hidaknak és alagutaknak, ahol közlekedünk; az ivóvíz- és szennyvízhálózatnak, stb. Az anyagok és kombinációik adják az épületek és struktúrák esztétikai kifejezését, továbbá strukturális erősséget és tartósságot biztosítanak nekik.

Az építőanyagok energetikai teljesítményükkel és tartósságukkal fontos szerepet játszanak a fenntartható fejlődésben, tekintve, hogy ez határozza meg az épületek energiaszükségletét azok teljes életciklusa során. Az építőanyagok és kombinációik használatának fejlesztése révén jelentős javulás várható a környezetben és az életminőségben. A gyártásuk során felhasznált energia és nyersanyagok miatt nyilvánvaló, hogy az építőanyagok gyártása jelentős környezeti hatásokkal jár már pusztán a mennyiségük miatt is.

A fenntarthatóság e szempontjain túlmenően az építő­anyagoknak jelentős gazdasági hatása van a társadalomra. Az Európai Unión belüli fejlett régióknak fejleszteniük kell infrastruktúrájukat és egyidejűleg javítaniuk kell az alulteljesítő struktúrákat. A használat és tartósság kérdései szükségessé teszik az utak, épületek, vízhálózatok, stb. karbantartását, ami nagy rombolást tesz szükségessé nagy járulékos költségekkel. Hosszú távon a tudás fejlesztése és az építőanyagok jobb felhasználása kedvező hatással lehet mindennapi életünk mindezen területeire.

A nanotechnológia, modellezés, analitikus technikák legújabb fejleményei áttörési potenciált hordoznak az építőanyagok termelése, tulajdonságai és felhasználása tekintetében.

Bármely gazdasági, ökológiai és szociális célkitűzéssel kapcsolatos európai stratégiának magában kell foglalnia az építőanyagok funkcionalitásának, tartósságának és hatékonyságának javítását célzó lépéseket. Az új technológiák és az analitikus technikák széleskörű lehetőségét biztosítják a további javításoknak. A tudás hatékony fejlődését gátló egyik fő akadály a kutatási tevékenységek elaprózódása mind ipari, mind tudományos szinten. A kutatási és technológiafejlesztési tevékenységek jobb koordinációja és az összes érdekcsoport közötti együttműködés tehát nagy potenciált jelent az alapvető megértés fejlődésének felgyorsítása szempontjából, amely lehetővé teszi az áttörő újításokat.

Tehát ez a fejlődés szükséges ahhoz, hogy fenntartsa és erősítse az európai építőanyagok és az egész építőipar versenyképességét.

Amennyiben részvétel iránt érdeklődik vagy további információra van szüksége, kérjük, vegye fel a kapcsolatot a Magyar Építőanyagipari Szövetségtől dr. Pálvölgyi Tamás úrral (e-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse., tel.: 1/201-6682), aki ezt a fókuszterületet irányítja.